címkék

1939 (1) 1950 (1) 1952 (1) 1953 (1) 1958 (2) 1962 (1) 1963 (1) 1965 (1) 1966 (2) 1967 (2) 1968 (4) 1969 (1) 1970 (2) 1971 (2) 1977 (1) 2002 (2) 2005 (1) 2006 (1) adolfo celi (1) alex de la iglesia (1) andrea giordana (1) anthony mann (1) anthony steffen (2) brigitte bardot (1) burl ives (1) burt lancaster (1) carroll baker (1) charles bickford (1) charlton heston (1) christina galbo (1) chuck connors (1) clint eastwood (1) david von ancken (1) delmer daves (1) dominique boschero (1) edwin sherin (1) eli wallach (1) elliot silverstein (1) elozetes (1) ennio morricone (1) enrico maria salerno (1) filmkritika (22) franco nero (1) fred zinnemann (1) gary cooper (3) gianni puccini (1) gian maria volonte (1) giuliano gemma (1) giulio petroni (2) grace kelly (1) gregory peck (1) headquarters (2) idegen tollak (2) james coburn (1) james stewart (1) jean simmons (1) joel mccrea (1) john steiner (1) john wayne (1) lee van cleef (2) liam neeson (1) luke askew (1) maria cuadra (1) mario caiano (1) mark damon (1) martin ritt (1) michele lupo (1) nemet (1) olasz (11) paul naschy (1) paul newman (1) peter lee lawrence (3) philippe leroy (1) pierce brosnan (1) pierro lulli (1) poughkeepsie (1) quention tarantino (1) rafael romero marchent (1) raimund harmstorf (1) randolph scott (1) richard harris (1) rod steiger (1) sam peckinpah (1) sancho gracia (1) sean connery (1) sergio leone (3) soundtrack (5) spanyol (1) susan clark (1) tinto brass (1) tomas milian (1) tommy lee jones (1) uk (1) umberto lenzi (1) usa (10) video (1) william wyler (1) Címkefelhő

 

Free counter and web stats

2007.10.28. 13:17 Davor Suker

A Forradalom, ahogy Sergio Leone elképzelte: Giù la testa (Duck, You Sucker; Egy marék dinamit)

Leone 1971-ben elkészült westernfilmjéről írni igen nehéz. Nemcsak a film nagyszerűsége miatt, hanem azért is, mert személyes kedvencről van szó. A Dollár-filmek meghozták az alkotó számára a sikert, de akárhogy is nézzük a pénz ,a gazdagság után áhítozó fejvadászok és bűnözők témakörből több és jobb történetet már nem tudott volna kihozni. És a Volt egyszer egy vadnyugattal kilőtte a bosszúálló hős tematikáját is. Ezért váltott, és belekóstolt a Zapata-westernbe is. Nemcsak a történetválasztás szempontjából újított. Lévén, hogy új alkotása a mexikói forradalomban gyökerezik, maga a hangulat is értelemszerűbben sötétebb. De nem kell Shakespeare-féle mélyen gyökerező tragikumra és komorságra számítani. Mivel Leone filmről van szó, végig jelen van a könnyedség és humor a történetben. Ugyanakkor megkerülhetetlen, hogy némi párhuzamot vonjunk Peckinpah Vad Bandájával. Hiszen az ő erőszakosabb western-világképe rengeteg filmre volt hatással, többek közt erre is. De nem kell kétségbeesni azoknak, akik esetleg nem tudnak azonosulni a jó, öreg Pike módszereivel - ez a film jellegzetesen Leonés. Az okokat, hogy miért ez az alkotás, amely nincs benne annyira a köztudatban, sajnos nem tudom. Pedig mind az évjáratra, mind a történetre, mind a szereplőkre egy szavunk se lehet. És akkor az alkotói stábról még nem is beszéltünk. Mégis a nagyszerű repertoár ellenére a film nem örvend akkora népszerűségnek, mint a Dollár-filmek. Érthetetlen.

Szögezzük le az elején: a film minden részletében zseniális. Sergio mester zseniálisat húzott. Már-már Miles Davis jut eszembe róla. Hiszen az ő nagysága is mindig abban rejlett, hogy megtalálta a társakat, akikkel meg tud újulni. Talán felesleges volt ez, a kis elkalandozás a zene világába de mégis a párhuzam miatt szükségszerű. Ugyanis ezt a filmet a szereplők és az általuk eljátszott karakterek emelik kategórián felülivé. Számos pletyka kering arról, hogy Leone milyen koncepciókkal válogatta össze a stábot. Állítólag konkrét elképzelése volt arról, hogy a főszerepet Eli Wallach-nak adja, de valamilyen úton-módon mégis az ez idáig semmilyen western tapasztalattal nem rendelkező Rod Steiger kapta meg.(Jegyezzük meg jó döntés, hiszen Tuco az Tuco!!!) A sztori ismertetésével nem foglalkoznék bővebben, hiszen írásomat elsősorban figyelemfelkeltésnek szánom, nem részletes filmbemutatásnak. És ez a legkönnyebben úgy lehetséges, ha a szereplők bemutatására helyezem a hangsúlyt. Történetünket a két főszereplő kiléte teszi pikánssá. Hiszen a forradalom sodrásában két ember valószerűtlen találkozására kerül sor. Egy kéjes bosszúállás után egy poros úton egymásba gabalyodik két életút: Juan(Rod Steiger) és John(James Coburn). Juan Miranda egy vérbeli mexikói csibész, akit a meggazdagodás utáni vágy hajt. John H. Mallory a volt IRA-s forradalmár, pedig Írországból menekül a sombrerók és tequila hazájába. Két teljesen eltérő kultúra találkozik, eltérő célok fogalmazódnak meg. Hogy mi sül ebből ki? Rengeteg akció, lövöldözés és robbantás.

Rod Steiger alakítása nagyszerű. A film leghumorosabb szereplője, akinek játékát elnézve rögtön tudhatjuk, hogy Leone azért végleg még nem ásta el magában Tuco nagyszerű karakterét. Ő a fim szeretnivaló gazfickója, aki kiválóan formálja meg a kibekkelős antihős szerepét, akit akarata ellenére kevernek bele a forradalomba, de ő szilárd elképzeléseit követve, miszerint a hősök igen rövid életűek, minél hamarabb meg akar szabadulni a kényelmetlen szerepétől. Szóljunk a másik főszereplőről is. Steigerrel ellentétben Coburnnek egyáltalán nem ismeretlen a western forró, véráztatta talaján való lépegetés. Remek alakítások vannak már a háta mögött, és nagyszerűen mozog új szerepében is. Talán egyik legkiemelkedőbb alakítása ez. (Elképzelhető, hogy e produkciójával győzte meg Peckinpah mestert, hogy rá ossza a Pat Garrett és a Billy a kölyök egyik címszerepét.) Sőt játéka kuriózumnak számít a Leone-szereplők kavalkádjában. Hiszen azon ritka western szereplők egyikét kelti életre, akinek múltját, hacsak rövid bejátszások által de mégis megismeri a nagyérdemű. A robbantós múltja bizony nem volt fenékig tejföl, legjobb barátjának meggyilkolása nyomja lelkét, akivel árulása miatt végzett.

Remélem sikerült kedvet kerítenem ahhoz, hogy, igenis aki eddig nem látta ezt az alapművet az vegye a fáradtságot és üljön le, nézze meg. Ha még nem, akkor húzom tovább a mézes madzagot. Leone és a kor talán leglátványosabb filmje. A mi imádott western műfajunkon belül abszolút egyedülálló, ami a látványt illeti. A robbantós, lövöldözős jelenetek hihetetlenül látványosak. (Második világháborús filmeket megszégyenít!) Ami a kor igen hiányos technikai lehetőségeit figyelembe véve, nem kis bravúr. Ja és természetesen a zeneszerző Ennio Morricone, ami önmagáért beszél. Akit pedig még mindig nem győztem meg ,hogy érdemes beszerezni ezt filmet, annak csak annyit tudok mondani : DUCK YOU SUCKER!

11 komment

Címkék: olasz 1971 filmkritika sergio leone rod steiger james coburn


A bejegyzés trackback címe:

http://hombre.blog.hu/api/trackback/id/tr87210769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jill McBain 2007.10.30. 11:52:06

Alapmű. :)

Igen, nálunk sajnos alig ismerik. Én először tv-ben láttam (borzalmas szinkronnal és nagyjából annyi reklámmal, mint maga a játékidő), de ennek ellenére nagyon tetszett. Pedig amikor láttam az újságban, csodálkoztam, hogy jé, erről még nem is hallottam. De mivel Leone mester rendezte, nem volt kérdés, hogy megnézem.

Jams Coburnt mindig kedveltem, de igazán nagy kedvenccé a Pat Garrett és Billy, a Kölyök miatt lett. De ez is remek alakíttása. Bármelyikért simán Oscart érdemelt volna, de hát az Akadémia, mint tudjuk, marhákból áll.
Nagyon jól álltak neki az ilyen kiégett, életunt, viharvert figurák. Na meg amilyeneket robbant! Nagyjából a filmtörténet legjobb hídrobbantása is ebben a filmben van (Kwai folyó simán lepipálva).

Rod Steiger meg telitalálat. Kétségtelen, hogy ha Eli Wallach lett volna Juan, akkor túl Tucós lett volna. :) Steiger más egyéniség, de kitűnő komikus, és ugyanakkor tud ő igen komoly is lenni, ha kell. (Azért néha kell.)

A Vad Bandával való párhuzamok nem véletlenek. Leone ugyanis eredetileg nem maga akarta rendezni a filmet, haenm Bogdanivichot vagy Peckinpahot akarta felkérni, de egyikük sem vállalta. Ekkor egyik tanítványára akarta bízni a rendezést, de Rod Steiger ragaszkodott a Mesterhez, így végül szerencsénkre beadta a derekát.
Érdekes, mert noha jellegzetesen leonés, igen sok a Peckinpah-típusú elem is benne. Mintha Leone megpróbált volna Peckinpah stílusában rendezni. Mivel tehetséges, akárcsak Karinthy, érdekes egyveleg jött létre a két stílusból. Például sokkal brutálisabb, sötétebb, vigasztalanabb a hangulat, mint az addigi Leone-filmekben.az, hogy van benne humor is bőven, de itt már nem az a képlet, hogy jön a pozitív hős, jól lerendezi a gazfickókat, majd dolgát jól végezve ellovagol a naplementébe. A forradalomban már nem megy az ilyesmi.

Ami az eddigi filmjeitől eltér, hogy nincs egyetlen, karizmatikus főgonosz. A rosszember, az enyhén nácis arcberendezésű német (?) ezredes, alig szól pár szót a filmben. Egyszerűen ott van és már a fején látszik, hogy ez gonosz. De nem kap annyi játékidőt, mint a többi kollégája. Plusz van nekünk még árulónk is (ilyesmi Zapta westernekben kötelező), de ezt nem lövöm le. Amúgy sem gonosz, inkább csak gyenge meg lúzer.

A forradalom is eléggé ambivalensen van beállítva. Erőszakos és kaotikus, semmi romantika nincs benne.

A film? Ja, a film az nagyszerű... :D 10/10

El Condor 2007.11.06. 01:07:26

Gyerekkoromban ment ez a film a tv-ben, de nekem nem engedték nézni, mert túl erőszakosnak találták a szüleim, meg túl későn adták. Így csak részleteket láttam belőle, ha oda tudtam pislantani, meg a szerencsésebb osztálytársaim elmeséléséből ismertem meg. Sokáig kerestem és majd 25 év elteltével tudtam megszerezni. Fantasztikusan jó film!

winterborn 2007.11.29. 13:22:26

pár éve leadta a duna tv. nagy izgalommal vártam mert a dollár trilógia nagy kedvenc. nem mondom leonésnak leonés, de nekem mégse tetszett. talán a cselekmény vontottsága és (így elsőre) követhetetlensége volt az oka.

Monco 2008.01.24. 12:45:01

Sziasztok!Lenne egy kérdésem EL Condor-hoz.Honnan tudtad megyszerezni ezt a filmet?

MorriconeFan 2008.02.27. 20:02:33

Az a baj a Leone és Morricone közös műveivel, hogy nem tudok köztük választani, talán így van ez jól. :)

Félelmetesen jó, és szívbemarkoló ez a film, azt hiszem meg is nézem megint, immár sokadjára.

Spoiler!!! (csak a zene miatt teszem be)
www.youtube.com/watch?v=KCU5fpL_Yek&feature=related

garp · http://hombre.blog.hu/2007/10/28/duck_you_sucker 2008.08.29. 08:46:55

Hello !
Csak annyit fűznék hozzá , hogy lehetőleg az eredeti szinkronos változatot nézzétek meg , Bujtorral és Lánggal. A TV2 és/vagy az RTL idiótái
ugyanis újraszinkronizálták , szokás szerint , az eredmény borzalmas.
Ha már itt tartunk valaki mondja meg miért kell kiherélni a filmeket , lásd a Die Hard I. remek Helyei László terroristájától , Eddie Murphy Beverly Hills-i zsarujáig , de ide tartoznak még a Vissza a jövőbe filmek is , amiben pedig semmi trágárság sem volt. A halálhágó Clint Eastwood szinkronját is újrabarmolták pedig Koncz Gábor talán egyetlen jó szinkronszerepe volt. Belmondo Profiját sem kímélték , az eredetiben ugyanis Garas Dezső volt a hangja. Nem mintha Gáti Oszkár nem lenne jó , de az első benyomás az igazi.
Ezért tanácsolom mindenkinek , hogy lehetőleg régi de jó minőségű videókat keressetek , azokon még az eredeti hang van , és azt érdemes bedigitalizálni , akár egy asztali dvd íróval ami erre a célra kimondottan jó. Ps. : Most jutott eszembe a Blöffből is kinyírták Kézdy Györgyöt pedi zseniális volt.

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2008.11.17. 16:35:32

Régen láttam valamelyik magyar adón, nagyon tetszett!!

DuraAce 2008.12.04. 00:19:24

Leone a kedvenc rendezőm, de ezt a filmjét sajnos nem láttam, szívesen megvenném de nem kapható. Tud valaki segíteni? THX

serpentin (törölt) · http://www.bridzs.hu/ 2010.10.13. 00:24:46

az egyik legalulértékeltebb alkotás a filmtörténelemben, örök kedvenc

doncsecz 2012.09.29. 07:11:52

Leone szerintem már itt érezte, hogy nagyon elnagyolták azt a műfajt amit ő akaratlanul megteremtett 1964-ben. Ugyanis ő nem spagettiwesternt akart, hanem simán westernt, a közönség és a kritikusok csinálták az új műfajt, amiből a legtöbb rendező nyereséget remélt, ezért rendeztek legalább 800 spagetti formátumúnak nevezhető vadnyugati filmet.
Az Egy marék dinamit már aligha western, csak bizonyos szempontokat követ belőle, ez sokkal inkább háborús film. Jóllehet a mexikói forradalom eseményeit Leone elnagyolja, mert ilyen tömeges kivégzéseket nem hajtottak végre, de sajnos ez az egyik nagy negatívuma az olasz filmgyártásnak.
Tehát Leone inkább egy háborús filmet csinált, amelyben a megszokott iróniával parodisztikusan beszél a forradalmakról, politikai mozgalmakról.

Balogh Ádám 2014.11.29. 16:13:34

@garp:Nos ennek a filmnek a szinkron történelmével teljesen tisztában kell lenni, ami nagyjából a következő lenne: az első 1984-es szinkron erősen vágott anyaghoz készült el, szóval a komolyabb csonkítás miatt idővel kellett egy új szinkront csináltatni, ami a duna tv által készült el de még ezt is vágottnak tüntetik fel, aztán jött egy harmadik verzió ami az utalások szerint az MTV miatt készült el, és teljes verzióként emlegetik a forrásom szerint. És ez a második szinkron is érdekes mert hogy, van fent egy anyag online teljes hosszúságú kópia rajta a pannóniás szinkron a hiányos verzió, és a pótló szinkron ami kipótolja a pannóniás hiányosságait menet közben a duna tv-s szinkronja, amit szintén vágottnak tüntetnek fel a forrásom szerint. Úgy hogy cifra ennek a filmnek a szinkron története, de sajnos mivel még jó 30 éve a film csonkán lett felvéve, így ez az új szinkron dolog egy muszáj lépés volt kicsit.