címkék

1939 (1) 1950 (1) 1952 (1) 1953 (1) 1958 (2) 1962 (1) 1963 (1) 1965 (1) 1966 (2) 1967 (2) 1968 (4) 1969 (1) 1970 (2) 1971 (2) 1977 (1) 2002 (2) 2005 (1) 2006 (1) adolfo celi (1) alex de la iglesia (1) andrea giordana (1) anthony mann (1) anthony steffen (2) brigitte bardot (1) burl ives (1) burt lancaster (1) carroll baker (1) charles bickford (1) charlton heston (1) christina galbo (1) chuck connors (1) clint eastwood (1) david von ancken (1) delmer daves (1) dominique boschero (1) edwin sherin (1) eli wallach (1) elliot silverstein (1) elozetes (1) ennio morricone (1) enrico maria salerno (1) filmkritika (22) franco nero (1) fred zinnemann (1) gary cooper (3) gianni puccini (1) gian maria volonte (1) giuliano gemma (1) giulio petroni (2) grace kelly (1) gregory peck (1) headquarters (2) idegen tollak (2) james coburn (1) james stewart (1) jean simmons (1) joel mccrea (1) john steiner (1) john wayne (1) lee van cleef (2) liam neeson (1) luke askew (1) maria cuadra (1) mario caiano (1) mark damon (1) martin ritt (1) michele lupo (1) nemet (1) olasz (11) paul naschy (1) paul newman (1) peter lee lawrence (3) philippe leroy (1) pierce brosnan (1) pierro lulli (1) poughkeepsie (1) quention tarantino (1) rafael romero marchent (1) raimund harmstorf (1) randolph scott (1) richard harris (1) rod steiger (1) sam peckinpah (1) sancho gracia (1) sean connery (1) sergio leone (3) soundtrack (5) spanyol (1) susan clark (1) tinto brass (1) tomas milian (1) tommy lee jones (1) uk (1) umberto lenzi (1) usa (10) video (1) william wyler (1) Címkefelhő

 

Free counter and web stats

2009.05.17. 19:29 Varga Denes

Ne becsüld le az öreget: Valdez is Coming (Valdez közeleg)

Hollywood egy jó és nyereséggel kecsegtető ötletért mindig is hajlandó volt elmenni a szomszédba és még azon is túl. Sosem csináltak büszkeségi kérdést más földrészek filmes újításainak a felhasználásából. Átültették és kiigazították őket az amerikai ízlésre optimalizálva. Ez történt a spagetti-westernnel is. A Dollár-filmek sikere nagy változásokat hozott. A spagetti-esztétika egyre több amerikai westernben bukkant fel. De olyan szélsőséges esetre is találunk példát, amikor az amerikai stáb átruccant az öreg kontinensre és Spanyolországban forgattak egy egyébként amerikai Délnyugaton játszódó westernt. Ilyen helyszínét tekintve eurowestern például a Hunting Party Gene Hackmannel, 100 Rifles Raquel Welch-hel és természetesen a Valdez közeleg Burt Lancasterrel. Ezek a filmek szemléletes példái annak a földcsuszamlásméretű olasz térnyerésnek, ami a műfajban a hatvanas évek második felében végbement. A világ mozibajáró közönségének a fantáziája elszakadt az aktuális helyszínektől és immár Almeria hegyei jelentették Új-Mexikót és Arizonát, az amerikaiak pedig megpróbálták kielégíteni ezt a földrajzi igényt. Ezekben a „európaizált”, de amerikai gyökerű westernekben érhető tetten a legkönnyebben a spagetti-westernek hatása. Erőszak, mocsok és katolikus ikonográfia, mind jelent vannak, viszont hiányzik az extravagáns, kísérletező kedvű fényképezés. Valamint ezeknek a filmeknek a szereplői túlnyomórészt amerikai színészek vagyis „ismerős” arcok voltak, megkönnyítve ezzel az azonosulást az újvilág nézőinek. Ezzel elérték azt, hogyha a táj nem is autentikus, de a rajta lovagló személy igen. Amerikai, tehát hitelesen képes megformálni a western-hőst. Európa egy rövid időre elrabolta az Egyesült Államok cowboyait és indiánjait, Hollywood pedig mindent megtett, hogy visszacsalogassa őket.

Elmore Leonard (Hombre, 3:10 to Yuma) regényén alapuló film főszereplője Valdez, aki egy mexikói határ közelében lévő kisváros seriffje. Származására nézve: mexikói. Szekéren érkezik egy lövöldözés helyszínére, ahol Tanner, a helyi földbirtokos emberei körbevettek egy kunyhót és golyózáport zúdítanak rá. Bámészkodók egész tömege sereglett össze. Egy gyilkost próbálnak kifüstölni a kalyibából Valdez nem cselekszik, figyel. A kunyhóból egy terhes indián asszony jön ki és a közeli forrás felé lépdel vízért. Tanner int és golyót csapódnak a vízbe. A nő rá se hederít, merít a vízből. Valdez nem cselekszik, figyel. Körülötte az indián nőn kacagnak. Valdez megrázza magát, feltűzi seriffjelvényét és a kunyhó felé indul. A sarokba szorított fekete férfi azt bizonygatja neki, hogy nem ölt meg senkit és nem is dezertőr, a szekéren vannak a leszerelési papírjai. Mielőtt azonban Valdez tisztázhatná a félreértést, Tanner egyik embere lőni kezd, tűzharc indul és Valdez kénytelen önvédelemből lelőni a fekete férfit. Tanner, azonosításkor annyit mond gúnyosan, hasonlít a gyilkosra, talán ő volt. Valdez megalázottan, a terhes indián asszonnyal hagyja el a helyszínt.

Megpróbál adományt gyűjteni az egyedül maradt nő számára, kétszáz dollárt tart megfelelő összegnek. A városi elöljárók azzal térnek ki előle, hogy adnak ötvenet, ha Tanner is belead ugyanennyit. Tanner azonban még fogadni sem hajlandó Tannert, emberei körbelövik és elüldözik. Valdez megszégyenülten távozik. Már a film első negyedóra cselekménye alapján kirajzolódik azok az etnikai alapú határvonalak, amik ezt a határvidéki közösséget rétegekre bontja. A hatalom birtokosai a fehérek, a mexikóiak viszonylagos szabadságot élveznek, de teljesen alá vannak rendelve a fehérek akaratának, végül a piramis legalján, rabszolgasorsban tengődnek az indiánok és a négerek. A film egyértelmű társadalmi üzenet hordoz a rasszizmus, a szegregáció ellen, ebben is illeszkedve az akkori hollywoodi filmek fősodrához. (Tanner azzal gyalázza az egyik emberét, hogy még egy „ülő niggert” se tudna eltalálni.) Valdez hiába képviseli a törvényt, helyzete alárendelt, alázatos gesztusokkal, lesütött tekintettel érintkezik a fehér hatalmasságokkal. Viszont egy tapodtat sem tágít, attól, amit igazságosságosnak tart. Hiába hagyja ott szó nélkül az indián asszony és tér vissza az indiánrezervátumba, Valdez kitartóan és illedelmesen házal a kétszáz dollárért. A mexikói állhatatossága feldühíti Tannert, megvereti és keresztre feszítteti. Valdez a keresztjét cipelő, szenvedő Krisztus-alakként botorkál a félsivatagban.

Egy elsárgult fotóra közelít rá a kamera, Valdez áll lovassági egyenruhában a szakasza mellett. Egyedül, több méter távolságban áll a szakaszától, mexikói származása a hadseregben is alárendelt szerepre kárhoztatta. Ő mégis büszkén, nosztalgiával tekint a fényképre. Felderítő volt, életének erről a szakaszát ezzel a mondattal foglalta össze: I killed apaches, before I knew better. Előhúzza az ágya alól egyenruháját és Sharps mesterlövészpuskáját. Magára ölti az uniformist és kitisztítja a fegyvert, majd elindul igazságot szolgáltatni. Valdez metamorfózisa megtörtént, levetkőzte magáról a ráerőltetett szervilizmust.

John Boorman egzisztencialista neo-noirjához, a Point Blankhez hasonlóan itt is egy jelentéktelen pénzösszeg behajtása bonyolítja a cselekményt. Mindkét filmben, a pénzösszeg többszörös jelentéstartalommal ruházódik fel. Tanner, zsarnoki hatalma megcsorbolásaként éli meg a követelést, Bob Valdez számára ennek a száz dollárnak a behajtása jelenti, jelképesen, az őt ért megaláztatásokra a gyógyírt. Mindkettőjük becsületbeli ügyévé válik akaratuk érvényesítése. Valdez elrabolja Taner szeretőjét, Gay Erint és a hegyek felé veszi az irányt. A földbirtokos hajtóvadászatot indít utána.

Burt Lancaster, mint mexikói, elsőre hihetetlennek tűnik, de egy olyan macho karizmával rendelkező színész, mint ő, még egy eszkimó szerepében is elfeledtetné a nézőkkel a félresikerült castingot. Burt Lancaster legalább olyan hihetően eljátssza a tőle alkatilag távol álló szerepet, mint Paul Newman a sztoikus félvér indiánt az Hombréban. A filmet Edwin Sherin rendezte, akinek a nevével jobbára tvfilmek stáblistáján lehet találkozni. Ez is meg is látszik a produkción, a fényképezés és a vágás nélkülöz bármiféle szokatlan, művészieskedő (egyébként a kor filmjeire jellemző) beállítást, egyedül a történet ritmusára és a színészi játékra koncentrál. Ezt a vizuális egyszerűséget ellenpontozza valamelyest a film második felében főszerepet kapó hegyvidéki táj kopár szépsége.

A hajtóvadászat során Valdez egyre magasabbra csalja üldözőit és közben sorozatos golyóváltásokra kerül sor. Tanner jobbkezében, Segundoban egyre nő a tisztelet Valdez iránt. Gay Erin is fokozatosan átáll az ő pártjára. A végső megmérettetésre több ezer méter magas, hóval borított hegycsúcsok előterében kerül sor. (Ami korántsem meglepő, hiszen az Almeria tartományban található Sierra Nevada legmagasabb csúcsa, a Mulhacén, egész évben megőrzi hósapkáját.) A műfaji konvenciók ismeretében valószínűsített párbaj azonban elmarad. Gay nem tágít Valdez mellől. Tanner emberei pedig ellenszegülnek munkaadójuk tűzparancsának, mivel Segundo, a földbirtokos jobbkeze leinti őket. Segundo a sorsdöntő pillanatban az üldözött mexikói pártjára áll. A filmnek azelőtt vége szakad, hogy Tanner, vagy Valdez a fegyveréhez nyúlna. Tanner megalázottan dühöng. Valdez kinyújtja a kezét és a száz dollárját kéri. Már pisztolypárbaj sem szükséges ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljék Valdez erkölcsi győzelme.

A filmkritika Lord_Valdez és wurlitzer közös műve.

Jól van, ez mind szép és jó, de hogyan tudom megnézni a filmet? Megjelent dvd-n a világ különböző pontjain (Magyarország nincs köztük), a választékból az Amerikában kiadott lemezt érdemes beszerezni, mert a brit vágott. A dvd nem anamorf, és 1:66 képarányú, de még ezzel együtt is teljesen élvezhető a lemez minősége. Extra nincs.

8 komment

Címkék: usa 1971 filmkritika burt lancaster edwin sherin susan clark


A bejegyzés trackback címe:

http://hombre.blog.hu/api/trackback/id/tr75871367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

_Henrik_ 2009.05.17. 22:51:20

Ez megint olyasmi amit a büdös életbe nem tudok beszerezni :-(
Ez igazságtalan...

Ленина · http://szanalmas.hu 2009.05.18. 01:32:55

úgytudom ez nem legális.. :) ?

ügyfélszolgálatos 2009.05.18. 02:16:55

@0o0o: Letölteni legális, megosztani nem.

_Henrik_ 2009.05.18. 08:38:32

Áldjon meg téged az Ég 5 gyermekkel és elég erővel, kitartással a felnevelésükhöz!!!! ( pici pluszt meg a blogoláshoz)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.05.18. 09:16:08

Köszönöm. Már rég vártam erre.
Nagy kedvencem a film, pedig nem vagyok oda a westernért, de ez valahogy más. Lehet, hogy pont a műfaji konvenciók felrúgása miatt tetszik nekem és kapott ilyen negatív kritikát a közönségtől.
Kicsit sajnálom, hogy Magyarországon alig ismert, illetve hogy az amerikai reklámanyagok állig felfegyverzett Ramboként mutatják be Valdezt.
Mellesleg 200 dollárról van szó :)

Varga Denes 2009.05.18. 09:24:00

Ezt a blamázst. Javítom!

ügyfélszolgálatos 2009.05.19. 09:59:32

@SzerelmesDolgok: Az már nem. Meg pénzért árulni sem.